Mesésbirodalma

cicó

2010-08-08T10:53:00.000+02:00

A hercegnő és a kobold

2010-08-08T10:48:00.000+02:00

2009-04-09T16:27:00.001+02:00

Móra Ferenc:A csókai csóka

2008-12-18T20:27:00.002+01:00

Csókai csókának

Mi jutott eszébe?

Föl szeretett volna

Öltözni fehérbe.

Unta szegény jámbor,

Hogy ő télen-nyáron,

Örökkön-örökké Feketében járjon.
Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka,

Arra ballag éppen Csalavér, a róka.

Attól kér tanácsot,

Mit kellene tenni, Hófehér galambbá

Hogy kellene lenni.
"Nincsen annál könnyebb

- Neveti a róka -

Fürödj meg a hóban,

Te fekete csóka!

Olyan fehér galamb

Lesz rögtön belőled,

Hogy magam sem tudom,

Mit higgyek felőled."
Nagyeszű rókának

Szót fogad a csóka,

Nagy vigan leugrik

Az ágról a hóba.

Az orra hegye se

Látszik ki belőle,

Kérdi is a rókát,

Mit hisz most felőle?
"Azt hiszem, galamb vagy"

- Csípte meg a róka,

S csapott nagy ozsonnát Belőle a hóba.

Róka csípte csóka,

Csóka csípte róka

- Így lett fehér galamb

A csókai csóka.

Móra Ferenc :A didergő király

2008-12-18T06:24:00.003+01:00

Mese, mese, mátka, pillangós batárba:

Volt egyszer egy király Nekeresd országba.

Nevenincs királynak nagy volt a bánata,

Csupa siralom volt éjjele, nappala.

Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába,

Sűrű könnye pergett fehér szakállába:

- Akármit csinálok, reszketek és fázom,

Hiába takargat aranyos palástom!

Aki segít rajtam: koronám, kenyerem

Tőle nem sajnálom, véle megfelezem!

Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt,

Tökszárdudát fujtak minden ablak alatt:

Ki tud orvosságot a király bajáról,

Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol?

Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot,

De együtt se ért az egy falat kalácsot.

Didergő királynak csak nem lett melege,

Majd megvette szegényt az Isten hidege.

Körmét fúvogatta, keserűn köhintett,

Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett:

- Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom,

Hívjátok elő az udvari bolondom!

Bukfenc-vetegetve jön elő a bolond,

Cseng-peng, kong-bong rajta a sok aranykolomp,

Mókázna a jámbor, serdűl, perdűl, fordul,

De a király rája haragosan mordul:

- Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed,

Adj nekem tanácsot, akárhonnan veszed.

- Teli van énnálam ésszel a szelence:

Hideg ellen legjobb a meleg kemence.

Gyujtass be csak, komám - nevetett a bolond,

S nevetett köntösén a sok aranykolomp.

Kergeti a király ki a sok léhűtőt:

Hozzák fülön fogva az udvari fűtőt!

- Hamar cédrusfával a kandallót tele,

Urunk-királyunknak attól lesz melege!

Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya,

El is égett benne vagy száz cédrusmáglya,

Sergett is a király előtte, megette,

Utoljára mégis csak azt dideregte:

- Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,

Már a szakállam is csak úgy reszket bele!

Nyöszörög a fűtő:

- Felséges királyom,

Életem-halálom kezedbe ajánlom,

Most dobtam bele az utolsó forgácsot,

Jó lenne hivatni az udvari ácsot!

Nekibúsul erre a didergő király.

Szigorú paranccsal a kapuba kiáll:

- Vágjátok ki kertem minden ékességét,

A szóló szőlőnek arany venyigéjét,

A mosolygó almát, a csengő barackot,

Hányjatok a tűzre minden kis harasztot!

Széles ez országban amig erdőt láttok,

Kandallóm kihülni addig ne hagyjátok.

Jaj, mert mindjárt megvesz az Isten hidege,

Csak úgy kékellik már az ajkam is bele!

Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek,

Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.

Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta,

Fészkit ezer madár jajgatva siratta.

A rengeteg fákból egy szál se maradt ott,

Aranyos kandallón mind elparazsallott.

Didergő királynak de minden hiába,

Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába:

- Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,

Csak egy fogam van már,

az is vacog bele!

Nekeresdországban van is nagy kopogás,

Ripegés-ropogás, siralom, zokogás.

Dolgozik a csákány, fürész, balta, horog

-A király ajtaja egyszer csak csikorog.

Betipeg egy lányka, icike-picike,

Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe.

Az ajaka kláris, a foga rizskása,

Csacsog, mint az erdők zengő muzsikása:

- Ejnye de rossz bácsi vagy te, király bácsi!

Megfordul a király: - Ácsi, kislány, ácsi!

Azt se tudom, ki vagy, sohase láttalak.

Mért haragszol reám? sohse bántottalak!

-Kerekre nyitotta a csöppség a szemét:

- Minek szedetted le a házunk tetejét?

Hó is hullongázik, eső is szemezik,

A mi padlásunkra az most mind beesik:

Elázik a bábum kimosott ruhája,

Vasárnap délután mit adok reája?

Mint amikor nap süt a jeges ereszre,

A király jégszive harmatot ereszte.

Szemében buggyan ki szivének harmatja,

Szöghaját a lánynak végigsimogatja:

- Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom,

Biborköntösömet feldaraboltatom.

Bársonyrokolyája, selyemfőkötője,

Lesz ezüstkötője, aranycipellője!

-Most meg már a kis lány mondta azt, hogy:

ácsi,Mégis csak jó bácsi vagy te, király bácsi!

Örömében ugrált, tapsikolt, nevetett

S didergő királynak nyomban melege lett!

A tükörablakot sarokra nyitotta,

Városa lakóit összekurjantotta:

- Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak,

Juttatok belőle, aki fázik, annak!

Tódult is be nyomban a sok szegény ember,

A márványtéglákon nyüzsgött, mint a tenger.

Ki is szorult tőlük király a konyhára,

Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra:

- Asztalt terigetni, ökröt sütögetni.

Fussatok a hordót csapra ütögetni!

Ily kedves vendég még nem járt soha nálam,

Mint a saját népem - nagy meseországban...(1912)

Csingiling

2008-12-17T20:28:00.000+01:00

Amikor egy kisgyerek felnevet, új tündér kap szárnyra. Így születik meg egy pitypangból Csingiling, aki épp évszakváltáskor érkezik Tündérrévbe.
Az új jövevény tehetsége szerint barkácstündér lesz, de ezt a beosztást nem sokra tartja, arról álmodozik, hogy ő is emberföldre repüljön, és ahogy a társai, ő is elvigye oda a tavaszt. Mindent megpróbál, hogy megtanulja a természettündérek mesterségét, de igyekezetének csak rombolás a vége. Olyannyira, hogy úgy tűnik, ezúttal a tavaszt is el kell halasztani. Sok-sok eredménytelen próbálkozás után az akaratos, vadóc, de jólelkű tündérlány megtanulja kamatoztatni a tehetségét, és belátja, az ő mestersége is fontos a tündérek társadalmában – s ekkor talán az álma is valóra válhat.

Csingiling

2008-12-11T20:16:00.001+01:00

Gazdag Erzsi:A méhecske inge

2008-12-10T12:35:00.003+01:00

Szomorkodik a méhecske:Kimosta az ingét, ökörnyálra terítette,szél szárnyára kerítette,s a felhőbe repítette,mint a könnyű pillét.
Föltekint a bodzafára.Könnye kőre csorran:„Cinkemadár, ha arra jársz,ingecskémre ha rátalálsz,kapd csőrödbe nyomban s hozd le nekem onnan!”
Cinkemadár megsajnálta,szólt a pacsirtának:„Itt egy kis méh panaszkodik,inge szélbe kapaszkodik,valahol a felhőn úszik lengő vitorlának.
Te ismered azt a felhőt,mondd meg neki szépen:eressze le vitorláját,dobja le a méh ruháját!Megfizetem fáradságátTán a jövő héten.”
Kis pacsirta szárnyát tárja,s fellegekbe röppen.Cinke és méh ott lenn várja,s ím, a méhe habruhája,mint a harmat a virágra,lábuk elé csöppen.

Csingiling

2008-12-05T06:07:00.002+01:00

Rendezte: Bradley Raymond

Szereplők: Csingiling, Szivárványlány, Ezüstcsepp, Gida, Rozetta...
Tartalom: Walt Disney körül minden csupa csoda és mese volt, Csingling pedig az ő egyik legismertebb, legmókásabb teremtménye: ebben a filmben végre ő az igazi főszereplő! Gondolkoztál már valaha azon, mitől váltja színeit és fényeit a természet? Abban a kalandokkal és meglepetésekkel teli országban, ahol Csingiling és négy tündértársnője él, az ő feladatuk, hogy tavaszt varázsoljanak a télből. De még ebben a csodálatos világban sem megy minden könnyedén: ha pedig baj közelít, mi segíthet? A hit, bizalom és egy kis tündérpor! A Csingiling csupa játék, móka és képzelet: a tündérek végre a saját filmjükben mutathatják meg, milyen fontosak ők a világ számára.

Csingiling

2008-12-05T05:53:00.001+01:00

Pimboli

2008-11-29T14:44:00.000+01:00

2008-11-29T08:13:00.002+01:00

Holleanyó

2008-11-29T06:06:00.000+01:00

Élt egyszer egy özvegyasszony, annak volt két lánya: az egyik szép és szorgos, a másik csúnya és lusta. Az özvegy sokkal jobban szerette a csúnya lustát, mert az édeslánya volt. Minden munkát a másiknak kellett végeznie, az volt Hamupipőke a házban. Ott ült szegény napestig a kút mellett az úton, és font, egyre font, míg csak a vér ki nem serkent az ujjából.Egyszer aztán úgy megvágta az ujját a szál, hogy az orsó is csupa vér lett tőle. Le akarta mosni a kútnál, de az orsó kicsusszant a kezéből, és beleesett a vízbe. A lány sírva fakadt, hazaszaladt a mostohájához, s elpanaszolta neki, mi történt. Az meg, ahelyett hogy megszánta volna, kegyetlenül ráripakodott:- Ha beleejtetted, szedd is ki belőle!Szegény lány visszament a kúthoz, nem tudta, mitévő legyen; félelmében végül is az orsó után ugrott. Elvesztette az eszméletét, s mikor aztán magához tért, egy szép, napfényes, virágos mezőn találta magát. Elindult, ment, mendegélt; egyszer csak egy kemencéhez ért. A kemence tele volt kenyérrel, s a kenyerek azt kiabálták:- Húzz ki hamar! Húzz ki hamar, mert megégek! Már régen kisültem!A lány nekilátott, és szép sorjában mind kiszedte őket a lapáttal. Aztán továbbment; ment, mendegélt, míg egy almafához nem ért. A fa tele volt almával, és azt kiabálta:- Rázz meg! Rázz meg! Minden almám megérett már!A lány megrázta a fát, hogy csak úgy hullott a sok alma, mint a zápor. Addig rázta, míg az utolsó szem is le nem hullott róla. Akkor az egészet szépen kupacba rakta, és továbbindult.Ment, mendegélt, végre egy házikóhoz ért. A házikóból egy anyóka kukucskált ki barátságosan, de olyan hosszú foga volt, hogy a lány megijedt, és el akart szaladni. Az öregasszony azonban utána kiáltott:- Ne félj tőlem, kedves lányom! Maradj nálam; ha minden munkát rendben elvégzel a háznál, jó sorsod lesz. Csak arra vigyázz, hogy jól megvesd az ágyamat, jól fölrázd a párnámat, hadd szálljon a pihéje; olyankor hó hullik fönt a világban. Én vagyok Holle anyó.Az öregasszony olyan szépen rábeszélte, hogy a lány végül is összeszedte bátorságát, ráállt a dologra, és beszegődött hozzá. Mindent megtett a kedve szerint, az ágyát is mindig jól fölrázta, csak úgy szálltak a pihék, akár a hópelyhek.De jó dolga is volt ám az öregnél! Soha egy rossz szót sem hallott, s ehetett, amennyi jólesett neki.Evett is eleinte jó étvággyal; hanem aztán valahogyan ízét vesztette a falat a szájában. Egyre kedvetlenebb, egyre szomorúbb lett. Eleinte maga sem tudta, mi leli; hanem utóbb, mikor már jó ideje szolgált Holle anyónál, ráeszmélt; hogy hazakívánkozik. Hiába ment itt ezerszer jobban a dolga, mint otthon, mégiscsak mindig ott járt a gondolata a messzi kis falusi házban. Végül aztán már nem bírta tovább, odaállt szépen Holle anyó elé, és azt mondta neki:- Elfogta a szívemet a honvágy, nem maradhatok tovább nálad. Tudom, százszor jobb sorsom van itt, mégis azt mondja a szívem: vissza kell mennem az enyéimhez!- Tetszik nekem, hogy hazavágyol - felelte az öreg -, ebből is látszik, hogy derék, hűséges teremtés vagy. És amiért olyan becsülettel szolgáltál, én magam viszlek fel a fenti világba.Azzal kézen fogta, és egy nagy kapuhoz vezette.- Innét most már mehet magad is - mondta -, ez a kapu egyenest a falutok határába nyílik.A kapu kitárult, s abban a pillanatban, ahogy a lány átlépett rajta, sűrű aranyeső hullott rá a magasból, és az arany mind ott ragadt a ruháján; fénylett, csillogott az egész lány tetőtől talpig.- Ez a fizetség a szorgalmadért! - kiáltotta Holle anyó a kapun át, és még a kútba esett orsóját is kidobta utána.A két kapuszárny dördülve becsukódott, s lám a lány, amint körülnézett, ott találta magát a falujuk határában, nem messze az anyja házától.Gyorsan útnak eredt, sietett haza boldogan. Ahogy befordult az udvarukra, a kút kávájáról meglátta a kakas és nagyot rikkantott:- Kukuríkú! Mi történt?Aranyos Lányunk hazatért!A lány bement a házba, és mert talpig arany borította, az anyja is meg a testvére is szívesen fogadta. Ő meg elmesélte, mi történt vele. Mikor a mostohája meghallotta, hogyan jutott a nagy gazdagsághoz, nagyon szerette volna, ha a csúnya, lusta lányának is ilyen szerencséje akad. Kiküldte hát fonni a kúthoz, a lány meg bedugta a kezét a tüskebokorba, összeszúratta az ujját a tövisekkel, bevérezte az orsót, bedobta a kútba, és utána ugrott. Ő is a szép mezőn tért magához; azon az ösvényen indult el, amelyiken a másik lány járt. Amint a kemencéhez ért, kiabálni kezdtek a kenyerek:- Húzz ki hamar! Húzz ki hamar, mert megégek! Már régen kisültem!De a lusta lány azt felelte:- Hogyisne! Hogy összepiszkoljam magamat!Az továbbment. Csakhamar az almafához ért.- Rázz meg! Rázz meg! Minden almám megérett már! - kiáltotta az almafa.- Hogyisne! Hogy a fejemre essék egy alma! - felelte a lány, és továbbment.Odaért Holle anyó házához, de egy cseppet sem ijedt meg az öregtől, mert már tudta, milyen nagy foga van, és tüstént elszegődött hozzá.Az első nap erőt vett magán, szorgoskodott, és ha Holle anyó mondott neki valamit, rögtön megtette, mert egyre csak a sok aranyra gondolt, amit majd kapni fog tőle. A második napon azonban már lustálkodott egy kicsit, a harmadikon meg már alig akart fölkelni reggel. Holle anyó ágyát sem úgy vetette meg, ahogyan kellett volna; nem rázta föl a dunnát, hogy a pihék szétszálljanak belőle. Az öreg végül is ráunt, és kiadta az útját. A lusta lány cseppet sem búsult rajta, hogy a dolog így fordult; most jön majd az aranyeső - gondolta magában.Holle anyó őt is a kapuhoz vezette; hanem amikor a lány kilépett rajta, arany helyett egy jókora üst szurok zúdult a nyakába.- Ez a fizetség a szolgálatodért! - mondta Holle anyó, és becsukta a kaput.A lusta lány hazament; tetőtől talpig szurkos volt, s amikor a kakas meglátta a kút kávájáról, nagyot rikkantott:- Kukuríkú! Mi történt? Szutykos lányunk hazatért!A szurok pedig rajta ragadt élete végéig.

Foltos maci/képecske

2008-11-28T20:51:00.000+01:00

2008-11-28T20:48:00.000+01:00

2008-11-28T20:45:00.000+01:00

Foltos maci

2008-11-28T20:37:00.000+01:00

Betty Boop/képecske

2008-11-28T20:16:00.000+01:00

Nyúlmamitól

2008-11-28T20:13:00.000+01:00

Ki is Betty Boop?

2008-11-28T19:29:00.000+01:00

Betty Boop először Max Fleisher Paramount által kiadott Talkartoon nevű sorozatában tűnt fel. Az eredeti nyers karakter 1930. augusztus 9-én debütált a Dizzy Dishes (Szédülős edények) című rajzfilmben. Grim Natwick, az animátor először uszkárként ábrázolta. Bár akkor még nem nézett ki valami jól, a fő tulajdonságai már megvoltak. Két évbe került, míg átváltozott az igazi Bettyvé. A lógó fülekből karika fülbevalók lettek, a cipőgombszerű orrból pisze emberi nózi, a pudliszőr pedig bibifrizurává alakult. Először két harisnyakötőt viselt, ami aztán egyre csökkent a bal lábon. Az alakját Mae Westéről mintázták, a hangját Helen Kane énekesnőről (szinkronhangja 1931-től Mae Questel lett – ő volt később Oliva is, Popeye felesége).

Betty Boop egy jó ideig mellékszereplő volt, és csak 1932-ben tört be az iparba igazán a Stopping the Show-val (Megáll a show). Attól kezdve közkedvelt lett, sőt a ’30-as évek kedvence. Először naponta, majd hetente jelentkezett. A történetek Betty színésznői élete körül forogtak, amelyben természetesen sok barát is szerepet kapott: Koko, a bohóc, Pudgy, a kutyus, Grampy, a feltaláló és még sorolhatnám. A kor jazz zenéjének óriásai, Louis Armstrong és Cab Calloway is szerepeltek néhány részben, tovább növelve Betty népszerűségét.

1934-ben Helen Kane beperelte Fleishert és a Paramountot, azt állítva, hogy Betty Boop ellopta a rajongóit, a karakterét, még a híres és divatos szólást, a “Boop-oop-a-doop”-ot is, ám a Paramount meg tudta védeni magát, így az esetet ejtették. A Hayes törvény bevezetésével az alkotók arra kényszerültek, hogy „megtisztítsák” a karaktert a szexuális tartalmaktól, így Betty szoknyája hosszú lett, a dekoltázsa pedig érdektelen. Az új, tanár nénis külső nem tett jót neki, így egyszerűen eltűnt a színről 1939-ben. Azóta többször feltámasztották (a régi külsővel, természetesen): először a hatvanas, majd a nyolcvanas években. Ez a magyarázat arra, hogy divatos ma is.

Szex. A felnőtt szemnek Betty nemcsak cuki, hanem tisztán szexi is. Már említettem, hogy milyen a külseje. A combok, a mellek, a dekoltázs, a harisnyakötő, stb. már önmagukban is szexisek. Disney-vel ellentétben Fleisher nem volt annyira prűd a figurák megjelenítésével kapcsolatban. Amellett, hogy csókot lop emberi és nem emberi lényektől, Betty még a felsőjét is elveszti néhány részben, megvillantva pánt nélküli melltartóját. Az is előfordul, hogy a szoknyája lebben fel. A Betty Boop´s Rise To Fame (Betty Boop híres lesz) című részben még a melle is látszik, miközben belebújik a hula ruhába, ami szintén elég csábos. Valójában elég gyakran kerül le róla ilyen-olyan ruhadarab, de az is előfordul, hogy a mögötte levő tűz vagy fény hatására sejlik át az alakja a ruhán. Bizonyos részekben dominaszerepben is tündököl.

Annak ellenére, hogy merész és rámenős volt, mégis megőrizte bájos ártatlanságát a több, mint száz részen keresztül. Betty Boop volt az első és egyetlen női rajzfilmfigura, aki mindent megtehetett és közben a legjobb oldaláról, közelítette meg a női szexualitást. Elbájoló hajlataival a tökéletes celluloid szexuális játékot testesítette és testesíti meg mind a mai napig. Talán ezért van az, hogy még közel nyolcvan évvel a megjelenése után is hódít. Bár nem készülnek már új részek, a régiek beszerezhetők ugyanúgy, mint az ajándéktárgyak is a boltokban meg a neten. Az internet arra is kiváló, hogy összetartsa a rajongókat (akik között egyébként egészen kicsi gyerekek is vannak), tehát Betty Boop tovább él az őt szeretők oldalain és gyűjteményeiben. Még egy szexrádió is hirdeti őt a honlapján. Tehát nem kétséges: Betty szexi és még mindig tarol.

2008-11-28T19:00:00.000+01:00