Betty Boop először Max Fleisher Paramount által kiadott Talkartoon nevű sorozatában tűnt fel. Az eredeti nyers karakter 1930. augusztus 9-én debütált a Dizzy Dishes (Szédülős edények) című rajzfilmben. Grim Natwick, az animátor először uszkárként ábrázolta. Bár akkor még nem nézett ki valami jól, a fő tulajdonságai már megvoltak. Két évbe került, míg átváltozott az igazi Bettyvé. A lógó fülekből karika fülbevalók lettek, a cipőgombszerű orrból pisze emberi nózi, a pudliszőr pedig bibifrizurává alakult. Először két harisnyakötőt viselt, ami aztán egyre csökkent a bal lábon. Az alakját Mae Westéről mintázták, a hangját Helen Kane énekesnőről (szinkronhangja 1931-től Mae Questel lett – ő volt később Oliva is, Popeye felesége).
Betty Boop egy jó ideig mellékszereplő volt, és csak 1932-ben tört be az iparba igazán a Stopping the Show-val (Megáll a show). Attól kezdve közkedvelt lett, sőt a ’30-as évek kedvence. Először naponta, majd hetente jelentkezett. A történetek Betty színésznői élete körül forogtak, amelyben természetesen sok barát is szerepet kapott: Koko, a bohóc, Pudgy, a kutyus, Grampy, a feltaláló és még sorolhatnám. A kor jazz zenéjének óriásai, Louis Armstrong és Cab Calloway is szerepeltek néhány részben, tovább növelve Betty népszerűségét.
1934-ben Helen Kane beperelte Fleishert és a Paramountot, azt állítva, hogy Betty Boop ellopta a rajongóit, a karakterét, még a híres és divatos szólást, a “Boop-oop-a-doop”-ot is, ám a Paramount meg tudta védeni magát, így az esetet ejtették. A Hayes törvény bevezetésével az alkotók arra kényszerültek, hogy „megtisztítsák” a karaktert a szexuális tartalmaktól, így Betty szoknyája hosszú lett, a dekoltázsa pedig érdektelen. Az új, tanár nénis külső nem tett jót neki, így egyszerűen eltűnt a színről 1939-ben. Azóta többször feltámasztották (a régi külsővel, természetesen): először a hatvanas, majd a nyolcvanas években. Ez a magyarázat arra, hogy divatos ma is.
Szex. A felnőtt szemnek Betty nemcsak cuki, hanem tisztán szexi is. Már említettem, hogy milyen a külseje. A combok, a mellek, a dekoltázs, a harisnyakötő, stb. már önmagukban is szexisek. Disney-vel ellentétben Fleisher nem volt annyira prűd a figurák megjelenítésével kapcsolatban. Amellett, hogy csókot lop emberi és nem emberi lényektől, Betty még a felsőjét is elveszti néhány részben, megvillantva pánt nélküli melltartóját. Az is előfordul, hogy a szoknyája lebben fel. A Betty Boop´s Rise To Fame (Betty Boop híres lesz) című részben még a melle is látszik, miközben belebújik a hula ruhába, ami szintén elég csábos. Valójában elég gyakran kerül le róla ilyen-olyan ruhadarab, de az is előfordul, hogy a mögötte levő tűz vagy fény hatására sejlik át az alakja a ruhán. Bizonyos részekben dominaszerepben is tündököl.
Annak ellenére, hogy merész és rámenős volt, mégis megőrizte bájos ártatlanságát a több, mint száz részen keresztül. Betty Boop volt az első és egyetlen női rajzfilmfigura, aki mindent megtehetett és közben a legjobb oldaláról, közelítette meg a női szexualitást. Elbájoló hajlataival a tökéletes celluloid szexuális játékot testesítette és testesíti meg mind a mai napig. Talán ezért van az, hogy még közel nyolcvan évvel a megjelenése után is hódít. Bár nem készülnek már új részek, a régiek beszerezhetők ugyanúgy, mint az ajándéktárgyak is a boltokban meg a neten. Az internet arra is kiváló, hogy összetartsa a rajongókat (akik között egyébként egészen kicsi gyerekek is vannak), tehát Betty Boop tovább él az őt szeretők oldalain és gyűjteményeiben. Még egy szexrádió is hirdeti őt a honlapján. Tehát nem kétséges: Betty szexi és még mindig tarol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése